Tudásháló

Kocsis Gáborné Nagy Csilla: Miért hasznos az olvasás?

Az olvasás sajnos nem feltétlenül tartozik napjaink ifjúságának kedvenc időtöltései közé. A többség a kötelezőkön kívül alig, vagy egyáltalán nem olvas könyveket, a "valamit" olvasók jelentős része pedig általában olyan műveket választ, melyek nem, vagy csak részben fejlesztik személyiségüket.

 A fiatalok ma már annyira türelmetlenek nagyon sok tekintetben, hogy egyszerűen képtelenek arra, hogy olykor-olykor „leálljanak”, és elolvassanak egy könyvet. Nem tudnak egy órácskát egy helyben ülni egy igazán jó könyvvel a kezükben, mindig attól tartanak, hogy valamiről lemaradnak.

A családi háttér sokat számít. Ha nincs könyves környezet, ha nem látja otthon a gyerek, hogy a szülők is olvasnak, az a példa lesz a követendő.

A betűkhöz, könyvekhez való viszonyulás szempontjából sem mindegy, hogy a szülő hogyan ismerteti meg gyermekével az olvasás világát.

 „Olvasónak nem születik az ember; az olvasóvá válás nevelési folyamat eredménye, s itt kell keresni a baj okát. Nem éri a gyerekeket kellő számban olyan hatás, amelyre igazán elkezdenének olvasni. Ki a hibás? A szülő? Aki a kezdetek kezdetén nem mesélt eleget a gyerekének, mert nem ért rá? A pedagógus? Aki a tanterv előírásainak teljesítése közben képtelen volt időt szakítani arra, hogy olvasásra ösztönözze a tanulót? Ne a bűnöst keressük, hanem a megoldást!” (Tóth Tibor)

         Forrás: http://starity.hu/magazin/19419-a-konyvek-es-a-fiatalok-viszonya/#ixzz4MzJhUJuu

 Vekerdy Tamás gyermekpszichológus  szerint: „ A hallott mesével indul az olvasóvá nevelés. Nem lesz jó olvasó az, aki nem hallgatott elég mesét. A sok mesét hallgató gyermek későbbiekben is jó – értő és élvező – olvasóvá lesz. Az olvasóvá váláshoz azonban szükség van arra is, hogy a gyermek kiskorában könyvet olvasó embereket – szülőket, pedagógusokat – lásson maga körül!”    

 Forrás http://olvasovanevels.gportal.hu/gindex.php?pg=33581231

„Az otthoni alapozás meghatározó jelentőségű, de ez egyúttal a magyartanítás korlátjaira is fölhívja a figyelmet. Ezt tudomásul kell vennünk nekünk, magyartanároknak is. A verbális képességek, az önkifejezés képessége, a problémamegfogalmazás képessége mind-mind hallatlanul fontosak ahhoz, hogy jól olvasson egy gyerek, de ezen képességek fejlődése az olvasás következménye is lehet…

…..mire való egyáltalán az olvasás, azaz mit veszítünk akkor, ha az olvasást elveszítjük. Az emberekben hajlam van a belső látásra, belső hallásra, belső képzeletre, amit az olvasás hallatlanul gazdagíthat. Az olvasás a belső tudati, érzelmi működésre hat. Ennek elvesztése valóban belső leszűkülést okoz.”

       forrás:ofi.hu/tudastar/olvasova-neveles

 

Miért fontos, hogy olvasson egy mai gyermek?

Az olvasás fejleszti az elmét.

Az írott szavak megértése egy mód, hogy az elménk fejlődjön. Ha gyerekeket tanítunk olvasni, az segít nekik abban, hogy fejlődjön a nyelvi készségük. Ha az elménket egy izomnak tekintjük, akkor ezt az „izmot” olvasással is tudjuk mozgatni, mely által növekszik „tömege”.

Az olvasás segít új dolgokat felfedezni.

 Aki jól, és hatékonyan olvas, az az óriási információ áramlásból ki tudja választani a számára fontos dolgokat, hasznosítja azokat, előnyére tudja fordítani az olvasottakat.

Az olvasás fejleszti a képzelőerőt.

Az olvasás segítségével bárhova-térben és időben- el lehet jutni, bármit meg lehet tenni, képzeletben bárkivé, bármivé lehet válni. Akik nem olvasnak, képtelenek mindezt megtapasztalni.

Az olvasás fejleszti a kreativitást.

Olvasás közben olyan széleskörű tudásbázissal töltődik fel az elme, amelyeket később előhívva, összegyúrva, ötvözve, új dolgok létrehozásában, az alkotásban segít.

Az olvasás fejleszti a koncentrációt.

Az agyműködést igénybe veszi az olvasás. Segít indokolni, magyarázni, megérteni mindazt, ami számunkra egyelőre ismeretlen. A történet magával ragad, figyelni, összpontosítani kell, különben érthetetlenné válik az olvasott mű.

Az olvasás segítségével fejlődik a memóriánk.

A rendszeres, napi szintű olvasás edzi az agyat. A keresztrejtvény fejtéséhez, ami például segíti elkerülni az Alzheimer kórt, széleskörű olvasottság, nagy szókincs szükséges.

Az olvasás növeli az önértékelést.

A sok olvasás nemcsak a memóriát fejleszti, hanem egyfajta büszkeséggel, jó érzéssel tölti el az embert, ami segít az önbizalom erősödésében.

Akik gyengén olvasnak, sok esetben önbizalom hiányosak. Bizonytalanok egyéb képességeikben, mert nem tudják értelmezni az olvasottakat, nehezen igazodnak el a betűk világában.

Az olvasás fejleszti a szókincsünket.

Olvasáskor egy sor olyan szót használunk, amit hétköznapi nyelvünkben nem. Óriási különbségek alakulhatnak ki például a meseolvasás-hallgatás hatására. Akinek sokat olvasnak a szülei, 5-6 éves korára legalább ötször-hatszor nagyobb lehet a szókincse, mint rajzfilmeken cseperedő kortársaiké.

Minél több jelentését ismerjük egy szónak, megismerjük annak helyes használatát többféle szövegkörnyezetben, annál pontosabban tudjuk azt megfogalmazni, amit valójában szeretnénk elérni.

Fejleszti a kommunikációs készséget.

Az olvasás során a bővül a szókincs. Minél több szófordulat van birtokunkban, annál inkább ki tudjuk fejezni azt, amit igazából szeretnénk. Pontosabban fogalmazhatjuk meg mondanivalónkat, elkerülhetjük a félreértéseket.

A szavaknak ereje van!

Szavakkal közlünk, melyek képesek megváltoztatni életünket. Az olvasás segít abban, hogy tisztában legyünk a szavak erejével. Ezzel képesek lehetünk hatást gyakorolni környezetünkre. Nem mindegy, hogy leírt, kimondott, olvasott szavainkat hogyan értelmezik.

Akinél a tudás, annál a hatalom.

A keveset olvasó, tájékozatlan emberek könnyebben irányíthatóak. Nem tudnak utánanézni a hallott állítások valódiságának. „Hallomásokra” támaszkodnak, az érzelmeiken keresztül becsapottakká válhatnak.

Az olvasás fejleszti a logikai készséget.

Az olvasás során felfedezhetjük az ok okozati összefüggéseket, több szempontból ráláthatunk a történésekre, figyelembe véve a különböző szereplőket/ki, miért, mit tesz/. Lehetőség van értékelni a történteket, következtetéseket levonni, tapasztalatokat szerezni.

Az olvasás segít az alkalmazkodásban.

A mindennapok történései eredményezhetnek szorongást, feszültséget. Amikor a megoldásra váró problémánkhoz hasonló történetet olvasunk, a történeten keresztül feldolgozhatjuk az eseményt, segítséget, tanácsot, talán megoldást is kaphatunk. Vigaszt nyújthat, hogy nem egyedüli a problémánk. Csökkenhet a feszültség, helyreállhat a lelki egyensúly.

Az olvasás segít a hallgatás megtanulásában.

Kevesen tudnak igazán hallgatni, figyelni a másik emberre. Ez könnyen okozhat komoly félreértéseket. Az olvasás segíthet abban, hogy a figyelem koncentrálódjon mások mondandójára, ha másvalaki-akár könyv formájában- kommunikál velünk.

Az olvasás egy jó buli!

Minél több érdekes, szórakoztató könyv kerül a könyvespolcunkra, annál inkább úgy érezzük, hogy érdemes és érdekes olvasni!

Intézmények bemutatkozása

Hírlevél

Iratkozz fel Te is, hogy értesülj legújabb híreinkről és eseményeinkről!

Kapcsolat

A honlap működésével kapcsolatos információt az alábbi elérhetőségeken kérhetsz:

  • Telefon: 06/42-508-720


Ön itt van: Főoldal Hírek Kocsis Gáborné Nagy Csilla: Miért hasznos az olvasás?