Tudásháló

Bethlen Gábor Középiskola, Szakképző Iskola és Kollégium

  • + Cím: 4300 Nyírbátor, Kossuth Lajos utca 28.
  • + Telefon: 06-42/281-290

 

 

A kézművesség gyökerei Nyírbátor történetében az 1300-as évekig nyúlnak vissza. A település a kedvező földrajzi fekvése, a közlekedési utak sűrűsége miatt a környék ipari és kereskedelmi központjává vált.
Az 1600-as évek közepén az oklevelek arról tanúskodnak, hogy a város lakosságának csaknem harmada kézműiparral foglalkozott, azaz mesterember volt, akik céhekbe tömörültek.
Nyírbátorban 1873-ban - a megyében az elsők között - kezdődött el az iparos tanoncok és segédek tanítása, oktatása, az \"ismétlőiskola\" keretei között.
Az 1884-ben megjelent XVII. törvénycikkelyben megfogalmazott ipartörvény hatására Nyírbátor város képviselő testülete létrehozta az \"Alsófokú Iparos Tanonciskolát\", amelynek fenntartója lett. A szervezett keretek között történő oktatás délutánonként 5-7 óráig, valamint vasárnap délelőtt folyt, a helyi állami elemi iskola épületében, ahol 1934-ig működött. Ekkor önálló épületet kapott az Árpád utca 2. szám alatt.
1885-1938 közötti években általános irányú iparostanonc iskolai képzés folyt fiúk számára.
A következő években szakirányúvá fejlesztették és megjelent a női tagozat is. Az iskola neve: \"Községi Szakirányú Iparostanonc Iskola Nyírbátor\".

A II. világháború után jelentős változást hozott az 1949. évi IV. törvénycikk kihirdetése az iparos és kereskedőtanulókról, amely a nagyüzemi szakmunkásképzést, valamint az elmélet és gyakorlat összhangját alapozta meg.


Az iskolát 1948-ban államosították. 1950-ban az iskola neve: \"MTH 186. számú Iparostanuló Iskola Nyírbátor\". Az akkori politikai koncepcióknak megfelelően az iskola a következő években elvesztette önállóságát, hiszen beolvasztották a nyíregyházi MTH 250. sz. Iparostanuló Iskolába, a képzés viszont helyben maradt. 1957-től fiókiskolaként működött, amit akkori neve is jelez \"MÜM 140. sz. Helyiipari Fiókiskola Nyírbátor\".

Az elméleti oktatás a háború után az 1-es, majd 2-es Számú Általános Iskola tantermeiben folyt.
1970-ben megépült egy új 6 tantermes iskolaépület az Ifjúság útja 6. szám alatt, amely jobb feltételeket biztosított az elméleti oktatáshoz, de a gyakorlati képzés továbbra is a vállalatoknál történt, mivel iskolai tanműhely nem létesült.

1971-től igazgatásilag és gazdaságilag is visszanyerte önállóságát az intézet, amelynek új elnevezése: \"MÜM 140. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Nyírbátor\". Ettől az évtől a vizsgáztatást is önállóan végezte az iskola az Állami Szakmunkás Vizsgabizottság előtt.

A szakképzés szakmai és általános felügyeletét a megyei tanács művelődési osztálya látta el, míg az iskola fenntartása és működtetésének biztosítása a városi tanácshoz került 1978-tól.

1987 októberében vette birtokba a 600 fős tanulóifjúság és a 70 fő dolgozó a jelenlegi iskolaépületet a Füveskert utca 9. szám alatt, amely már az elméleti oktatáshoz és a gyakorlati képzéshez is jó feltételeket biztosított, hiszen az épületegyüttes iskola - tanműhely és tornateremből állt (az utóbbi kettő korábban sohasem volt az iskolának!) Az iskola 9 tantermet, 2 előadót, 3 szakmacsoport foglalkoztatót, 5 szertárat, 1 nagy könyvtárat, s a szükséges irodahelyiségeket foglalta magába.

Ez került tetőtér-beépítés révén bővítésre 1997-ben, amikor is még 7 szaktanteremmel nőtt a helyiségek száma.
1988-tól az iskola történetében először indult meg 6 szakmában a gyakorlati képzés saját tanműhelyben, 1997-ben a tetőtér beépítése révén itt is növekedett a gyakorlóhelyek száma, s a kihasználható terület:

1 korszerű kereskedelmi kabinettel,

1 mérőeszközökkel, műszerekkel felszerelt mérőteremmel,
1 ruhaipari tanműhellyel, 
4 vendégszobával.
1 tanirodával,
1 tankonyhával,
1 multicenterrel

1993. április 30-án az intézet felvette Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nevét. Az új elnevezés: \"Bethlen Gábor Szakközép-, Szakmunkásképző és Szakiskola\", mely kifejezi, hogy a szakképzés ekkor már háromszintű az intézetben.


Az iskolában beindult fejlesztéseket igazolja, hogy 1995-ben az intézmény hivatalosan is csatlakozott a világbanki projekthez a PHARE- program segítségével. Az új modell alapjaiban megváltoztatta a szakközépiskola struktúráját, mely alapján a 9-10. évfolyamon csak pályaorientáció és szakmai előkészítő ismeretek oktatása, a 11-12. évfolyamon – a szakmacsoportos alapozó oktatás mellett - érettségire való felkészítés folyik, a szakmai specializáció szerinti képzés csak az érettségit követően kezdődik.


2001-től - a közoktatási, illetve a szakképzési törvényeknek megfelelően az iskola neve újra változott \"Bethlen Gábor Szakképző Iskola Nyírbátor\"-ra.


Országos szinten megváltoztak a közoktatási törvény szakképzésre vonatkozó előírásai, s ezzel együtt a szakiskolai képzés szerkezete, így iskolánkban is 1997-től áttértünk a négyéves (2+2) képzésre.


1998-ban intézményünk hivatalosan is a világbanki program részese lett azzal, hogy egy újabb szakmacsoportban (kereskedelem-marketing) indítottunk szakközépiskolai osztályt.

Ugyanettől az évtől új szakmaszerzésre is lehetőség nyílott a határrendészeti fakultáción és az érettségi utáni képzésben.

A munkaerő-piaci igényeknek megfelelően rugalmasan és folyamatosan változnak képzési irányaink. 1999-től iskolánk a CISCO lokális akadémiájaként vesz részt a hálózati szakemberek képzésében, majd 2002-től ECDL vizsgaközpontként is működünk.


Közben - 1999-ben - az iskola fenntartója is megváltozik azzal, hogy átkerültünk megyei irányítás alá, majd 2001-ben a kollégium hozzánk kapcsolásával alakul ki az intézmény mai neve.

Intézmények bemutatkozása

Hírlevél

Iratkozz fel Te is, hogy értesülj legújabb híreinkről és eseményeinkről!

Kapcsolat

A honlap működésével kapcsolatos információt az alábbi elérhetőségeken kérhetsz:

  • Telefon: 06/42-508-720


Ön itt van: Főoldal Intézmények bemutatkozása Bethlen Gábor Középiskola, Szakképző Iskola és Kollégium